Éger
Európai flóra elem, de Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában is előfordul. Keleten az Uralig terjed. Patakok, vízfolyások mentén hazánkban különösen a Dél-Dunántúlon jelentős a mennyisége (Somogy, Zala), a kiterjedt lápvidékeket is kedveli (Hanság, Nyírség, Somogy). A sík vidéktől a hegyvidékig mindenhol előfordul, igazán az oxigéndús patakok mellett fejlődik jól, de bírja az állóvizet is. Fagyálló, a vegetációs idő alatt azonban kedveli a meleget. Ma a fája iránt igen megnőtt kereslet miatt széles körben telepítik. Hazánk erdőterületének 2,8%-át borítja (cca. 50 ezer hektár).
Az égerek (Alnus) nemzetségének mintegy 30 faja ismert. Európában a mézgás éger mellett a hamvas égernek (Alnus incana L.) van jelentősége. Ennek elterjedése Észak- és Észak-Kelet-Európa (Szibéria), illetve a magas hegységek (Alpok, Kárpátok). Fája szinte azonos a mézgás égerével, így a fakereskedelemben is hasonló az értéke. Megemlítjük még a havasi (nagy zöld) égert (Alnus virridis), ennek a fajnak faipari jelentősége alig van, de a lavina- és erózióvédelemben jelentős szerepet játszik (Alpok, Kárpátok).
Egyre fontosabb import fafaj Európában az Észak-Amerikában honos „amerikai (vörös) éger” (Alnus rubra L.). Az utóbbi években tapasztalt óriási égerkereslet miatt folyamatosan nő a behozatala a német piacokra.
Törzsforma: 20-30 m magasságra nő. Az ágtiszta törzsrész 12-1 5 m. Általában egyenes, hengeres, de néha a tő feletti szakasz görbült. A mellmagassági átmérő 0,3-0,7 m (a véghasználati korban).
A kérge fiatalon sima szürkésbarna sok keresztirányú paraszemölccsel, idősebb korban szürkésfekete „táblás cserepű”. A kéregvastagság a kortól függően 1-3 cm. Általában 40-50 éves korban termelik ki (100-120 éves korig él, de növekedése 40 év után erősen lecsökken).
A fatest színe, makroszkópos jellemzői
Színes geszttel nem rendelkeznek („szijácsfa”), de a külső és belső gesztrészek között kisebb színárnyalati különbségek vannak. A színe meleg, sárgás, sárgásvöröses színű, jellegzetes sötétebb bélfoltokkal (a keresztmetszeten vesealakúak, a hosszmetszeten rövidebb csíkok). A hullámos évgyűrűk határai elmosódottak. Szórt likacsú fa, az edények finomak, a széles (halmozott) bélsugarak szabad szemmel is kivehetők a keresztmetszeten (a többi lágylombos fafajnál nem láthatók). A húrmetszeten a bélsugarak gyakran sötétebb csíkok formájában láthatók. Az éger fajok jellegzetessége, hogy frissen döntve fájuk hús-vörös színű, később fokozatosan halványodik.
A finomszövetű, meleg színű éger ma a tömörfából készített bútorok (biobútorok) Európa-szerte egyik legfontosabb fafaja.
A fatest szilárd alapállományát (átlagosan 1 mm hosszú) rostok adják (55-60%). A zárt elrendezésű edények 50 µm átmérő körüliek, mennyiségi részarányuk 25-30%. A bélsugarak középmagasak (300 qm), de keskenyek (10-12 µm). Mennyiségük: 10-15%. A bélsugártükrök jól láthatók, növelik a fa esztétikai értékét. Az edényekben tilisz nem található, nyitottak.
Fahibák, károsodások
Az égernek viszonylag kevés a károsítója, de idősebb korban (40 éves kor után) gyakori a bélkorhadás, ill. a fagyrepedések mentén keletkező gombafertőzés. Ezek általában fehér, ill. vegyes típusú (világossárga) korhadás formájában jelentkeznek (Fornes, Pleurotus fajok).
A törzsfa kedvező alaki tulajdonságú, de ritkán ér el nagyobb méreteket. A fatest belső fahibáí közül e fafajnál is a göcsösséget kell kiemelni (gyakoriak a korhadt göcsök). Megfigyelhetők rendellenes elszíneződések (ezek utólag is keletkezhetnek vizes tároláskor, szárításkor). Az éger feldolgozásának tervezésekor fontos figyelembe venni, hogy a kitermelt faanyag a biológiai károsítókkal szemben kevésbé ellenálló, fülledékeny. így célszerű a hengeres fa fűrészelését legkésőbb augusztus végéig elvégezni. Furnérüzemekben célszerű a rönköt vízben tárolni.
Fizikai tulajdonságok
Sűrűség: a mézgás éger közepesen lágy, könnyű fafaj (a lágylombos fafajokhoz tartozik).
Sűrűsége | kg/m3 |
– abszolút szárazon | 450-510-600 |
– légszárazon (u – 12%) | 490-550-640 |
– frissen termelve | átl. 820 |
Pórustérfogai: 68%.
Zsugorodás | % |
húr irányban | 9,3 |
sugár irányban | 4,3 |
rostirányban | 0,4 |
térfogati | 13,6 |
Tehát nem tartozik az erősen zsugorodó fafajok közé, de a húr- és a sugárirányú zsugorodási hányados a vetemedésre („teknősödésre”) való hajlamot mutatja.
Az égerek rosttelítettségi határa viszonylag magas: 32-35% (nettó nedvesség).
Mechanikai tulajdonságok
A megadott értékek légszáraz állapotra (u = 12%) vonatkoznak.
Szilárdsági jellemzők | MPa |
– nyomó (bütü) | 31,0-54,8-77,0 |
– hajlító | 44,0-97,0-172,0 |
– nyíró (rostokkal párhuzamosan) | 3,0-4,5-5,5 |
– húzó (rostokkal párhuzamosan) | 55,0-94,0-140,0 |
Stat. hajlító rugalmassági modulus | 9500-11700 MPa |
Ütő-hajlító munka (szilárdság) | 2,5-5,4-10,8 J/cm2 |
Keménység (Brinell) | MPa |
– bütü | 33,0-38,0 |
– oldal | 7,0-8,0-17,0 |
Az adatok értékelése azt mutatja, hogy az éger viszonylag könnyű, puha fája kedvező szilárdsági és rugalmassági jellemzőkkel rendelkezik.
Összetétel | % |
Extrakt anyagok | |
– vizes kivonás | 2,5 |
– benzol-alkoholos kivonás | 3,8 |
Cellulóz | 43 |
Hemicellulózok | 23 |
Lignin | 25 |
Járulékos anyagok | |
– gyanta | 0,87 |
– csersav | 2,5 |
– keményítő | 1-2 |
– zsír (viasz) | 2,8 |
– hamu | 0,5 |
A kérgét korábban felhasználták csersav nyerésére, mert azt 4,5%-ban tartalmazza.
Tartósság:
Szabadban: 5-20 év
Vízben: kb. 500 év
Szárazon: kb. 400 év
Tartóssága állandó nedvességhatás mellett kiváló, ezért már a rómaiak is szívesen alkalmazták vízépítéshez.
Váltakozó klimatikus igénybevételek esetén (szabadban való tárolás, felhasználás) az éger fája nem tartós, így javasolható a belsőtéri, Ül. a víz alatti felhasználása. Kültéri felhasználásesetén a védőszeres telítés nem nélkülözhető.
Az éger erdei választékai:
– Furnér- és fűrészipari rönk,
– Papírfa, rostfa,
– Tűzifa (az alacsony fűtőérték miatt tűzifát csak az egyéb célra nem alkalmas fa-részekből készítenek).
Megmunkálási sajátosságok
Az éger fűrészipari feldolgozásakor a fülledékenység miatt nagy figyelem fordítandó a gyors felfűrészelésre (kevésbé fülledékeny mint a bükk vagy a gyertyán). A fűrészárurakatok szakszerű kialakítása, takarása a faanyag elszíneződése, foltosodása miatt is fontos. A hézaglécezett fűrészáru két évig is tárolható.
Az éger fűrészáru jól szárítható, de figyelmet (óvatosságot) igényel a nagy zsugorodási anizotrópia. Megfigyelhető még (mesterséges szárításkor) a fűrészáru elszíneződése (foltosodása). Ez megelőzhető speciális klímakezeléssel (telített vízgőz mellett rövid ideig 95 oC-ra való felmelegítés). Az éger fűrészáru természetes szárításakor 6 hónap alatt érhető el a 20-24% nettó fanedvesség. A mesterséges szárítás ideje (10%-ig) a vastagságtól függően 10-20 nap (kb. 1/3-a a tölgynek).
Az éger Európában még ma is fontos furnéripari fafaj (jelentősége azért csökkent, mert a divatos „biobútor”gyártás fűrészáru alapanyagot igényel). Kiválóan hámozható, hasítható. A furnér szárításakor előnyös, hogy a geszt-szijács nedvességtartalma közel azonos (a nyaraknál jelentős a különbség a geszt javára).
Az éger mechanikai megmunkálása (fű-részelés, gyalulás, marás) nern jelent nehézséget, de nagy előtolások alkalmazásakor a felület bolyhosodásra hajlamos. Kiválóan esztergályozható.
Az éger könnyen és jól ragasztható mindenféle ragasztóanyaggal. Ugyanez vonatkozik a szegezésre és a csavarozására.
A különböző felületkezelő-anyagok alkalmazásakor figyelembe kell venni nagy csersav- és zsírtartalmát (a felületet esetenként semlegesíteni kell). Egyébként jól pácolható (pl. dió, mahagóni stb. színekre) és a különböző eljárásokkal jól lakkozható. A ma divatos tömörfa-frontfelületek esetén („biobútorok”) a lakkozás helyett elterjedt a felületek viaszolása és/vagy olajozása. A viaszolás előtt fontos a finom, szálirányú csiszolás (A bio-felütetkezelés is összekapcsolható, természetesen előzetes pácolással.). Acéltárgyakkal való érintkezéskor (nedvességi hatás mellett) az égerfa foltosodik.
Felhasználási területek
Ma az éger igen keresett fafajjá vált a bútorgyártásban. Az éger fűrészáruból meleg színű, hangulatos kisbútorokat, konyhákat, sőt, lakószobákat is készítenek. Kedvelt fafaj a belső építészetben is (pl. falburkolatok).
Fontos felhasználási terület a ceruzagyártás, és egyéb fatömeg cikkeket, dísztárgyakat, sőt, öntőmintákat is készítenek égerből. A vékonyabb, rövidebb faválasztékokat forgácslemezek, farostlemezek gyártására használják, de ezek papíripari célra is hasznosíthatók. Az éger külső téri és vízépítészeti hasznosítása ma háttérbe szorult a bútoripari és belsőépítészeti felhasználással szemben.
Az éger természetesen ma is fontos fafaj a furnér- és rétegeltlemez-gyártásban.
Az éger tehát egy könnyen megmunkálható, meleg színű, környezetbarát faanyagot biztosít. Az erdőgazdálkodásban további felkarolása, szélesebb elterjesztése feltétlenül indokolt!